Bertalan Osváth

Osváth Bertalan tornallyai s. lelkész s berzétei ideiglenes tanító, Szalócra rendelték (Sárospataki Lapok, 1891 (10. évfolyam, 16. szám, 355. oldal) Szalóc (ma: Slavec) református lelkésze 1891-1914 között ************************* "Osváth Bertalan szalócvigtelkei lelkész hosszú szenvedés után életének 56-ik, házasságának 18-ik évében f. hó 9-én Egerben, az Irgalmasok gyógyintézetében meghalt s holt testét 11-én d.e. 10 órakor, a gyógyintézet halottas házából kísérte ki a gyászoló gyülekezet nagyon fájdalmas érzések között az egri temetőbe. Úgy rendelkezett az isteni bölcsesség sz ö életének vége felől, hogy szeretett kis gyülekezetétől távol álmodja az örök álmot, —ott, hová szerettei még csak ápril hó 14 én azért vitték el őt, hogy nyugtalanná és szertelenségekbe csapongóvá lett lelke nyugalmat találjon. Koporsójánál is, sírjánál is Tóth István egri lelkész mondott megható beszédet és imát. Földi életének utolsó útján elkísérték lelkésztársai közül Réz László rozsnyói és Busza János pelsőci lelkészek, hogy az őszinte baráti szeretetnek forró könnyével megáztassák s megkönnyítsék sírhantját s megenyhítsék a sírók mély fájdalmát. Gyülekezetei képviseletében pedig ott voltak temetésén a tanítók, gondnokok és három presbiter, kik gyülekezetei kegyelete és szeretete jeléül koszorút helyeztek el sírjára. 23 évig volt a megboldogult a szalócvigtelkei egyházközség szeretett lelkipásztora s halálával gyülekezetét is, de mindenek felett nagy családját hagyta nehéz árvaságra s borította mély s vigasztalhatatlan gyászba. Özvegye s nyolc árvává lett gyermeke siratja a hű hitvest, a szerető apát és a kenyérkeresőt. Legkisebb árvája még csak 2 éves. Önfeláldozó jó férj és családapa, gondos és híveinek mindenkor javát munkáló lelkipásztor, vidám kedélyű jó barát, szerető szívű ember volt a megboldogult, kit a világi hiúság nem nyugtalanított, törtetés sohasem jellemzett, ki boldogságát s becsvágyát egyházközsége békességében, szellemi, erkölcsi s anyagi előhaladásában és családja jól felfogott érdekeinek gondos munkálásában kereste és találta. Legyen áldott emlékezetei Nagy árvaságra jutott családján nyugodjon meg az özvegyek és árvák szerető Atyjának kegyelme, segedelme és mindenre elégséges szeretete !" Sárospataki Református Lapok, 1914 (10. évfolyam, 20. szám, 171-172.oldal)