A felsőház tagja Borsod vm. és Miskolc v.ny. főispánja
Tarnay (Oterhalik) János köz-és váltóügyvéd (1824–1884) és Nánássy Anna (1827–1899) gyermekeként született Egerben, iskoláit is ott végezte, majd a fővárosban és Bécsben folytatott jogi tanulmányokat. Ügyvéd, majd bíró lett, és 1881-ben albíró lett a mezőkövesdi járásbíróságon. 1895-ben ítélőtáblai bírói kinevezést kapott, de még ebben az évben Miskolcra került, megválasztották Borsod vármegye alispánjának, Miklós Gyula főispánsága idején. A korábbi alispán Melczer Gyula volt, aki a főispán és a közte kialakult kibékíthetetlen ellentétek miatt távozott. Átmenetileg – az új alispán érkezéséig – Lévay József és Molnár Bertalan látta el a tisztet. Tarnay kemény munkával lassan átvette a főispántól a megye irányítását, kitartóan, keményen, jól dolgozott, ekkor kapta a „vaskezű" jelzőt. Megbecsülték, három cikluson át volt alispán, a törvényhatósági bizottság vezetője. Tisza István bizalmasa volt, annak miniszterelnöksége idején kinevezték főispánnak. Ennek ellenére senki nem vonta kétségbe a megbízás jogosságát: Tarnay Gyula az egyetlen olyan főispán, aki azelőtt több cikluson keresztól alispáni funkcióban tevékenykedett, és aki kemény munkája révén került előre. „A polgári munka, és nem a négy ló vitte be a megyeházába" – mondták. Népszerűsége okán a miskolciak még azt is „elfelejtették", hogy korábban, alispánként erősen küzdött Miskolc önállósodása ellen. Főispáni beiktatása 1913. január 8-án volt, ekkor Nagy Ferenc volt Miskolc polgármestere. Tevékenysége már az első világháborúra készülődés, illetve a háború idejére esett. A polgármesterrel közös munkálkodásuk révén valósulhatott meg szokatlanul rövid idő alatt a Sajó partján a járványkórház (kolerakórház), ahová 1914-ben és 1915-ben a frontról érkező sebesült katonákat szállították (a névtől függetlenül a területnek csak egy elkülönített része volt a fertőző betegeké, a nem fertőző sebesültek kezelését is a kórházban, annak másik részén oldották meg). 1917-ben kormányváltás volt: Tisza Istvánt Esterházy Móric kormánya követte, így Tarnay Gyula is távozott. Tarnay Gyula ezt követően még kétszer tért vissza a miskolci politikai életbe. 1917 novembere és 1918. október 31. között volt ismét főispán. A Tanácsköztársaság idején három hónap fogházra ítélték, de három hét után szabadult, és hazatért Miskolcra. 1919. augusztus 5. és augusztus 17. között a megszálló románok felszólítására ismét ellátta a főispáni teendőket. Tarnay Gyula Soltész Nagy Kálmán, Miskolc korábbi legendás polgármestere lányát vette feleségül. 1929. augusztus 28-án hunyt el, hamvai az avasi református temetőben nyugszanak. wikipedia -------------------------------------------------------------------- Név: Tarnai Julius Ignatius Joannes (Tarnai Julius Ignatius Joannes) Baptism Date: 1855 Baptism Place: Eger, Heves, Magyarország Apa neve: Oterhalik Joannes (Oterhalik Joannes) Anya neve: Nanasg Anna Oterhalik Gyula vezetéknevének Tarnaira átváltoztatása 1868-ban a magas Belügyministerium által engedélyeztetett. 1915. július 8-án Miskolczon házasságot kötött Soltész Nagy Irmával Hivatkozás erre a feljegyzésre "Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895", database, FamilySearch (https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X6VD-YZ5 : 8 November 2021), Oserhal Julius Ignatius Joannes, 1855.
🔍 Mărește